A mássalhangzók felosztása és kapcsolódásának
törvényei
Képzésükkor a levegő a szájüregben akadályba ütközik. 25 mássalhangzónk van.
A mássalhangzók felosztása:
1. a kiejtés időtartama szerint
-
rövid pl. g (ág)
-
hosszú pl. gg (agg)
2. egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű
-
egyjegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, q, r, s t, v, x, y, z
-
kétjegyű: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs
-
háromjegyű: dzs
3. az akadály helye szerint (a képzés helye szerint)
-
ajakhang: b, p, m, v, f
-
foghang: d, t, n, l, z, sz, zs, s, dz, c, dsz, cs, r
-
ínyhang: gy, ty, ny, j-ly, k, g
-
gégehang: h
4. az akadály minősége szerint (a képzés módja szerint)
-
zárhang (explozíva): b, p, d, t, g, k
-
orrhang (nasalis): m, n, ny
-
réshang (spiráns): v, f, z, sz, zs, s, l, j, h
-
zár-réshang (affrikáta): dz, c, dsz, cs,gy, ty
-
pergőhang (tremuláns): r
5. a hangszalagok helyzete szerint:
-
zöngés: g, d, b, v, z, zs, dz, dzs, gy – m, n, ny, l, r, j
-
zöngétlen: k, t, p, f, sz, s, c, cs, ty – h
MÁSSALHANGZÓ-TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK
-
részleges hasonulás: két egymás mellett álló hang közül az egyik részben hasonlóvá válik a másikhoz: a zöngés a zöngétlen párjához, a zöngétlen a zöngés párjához
pl. népdal patakban dobszó vízpart
b g p sz
Ide tartozik a képzés helye szerinti hasonulás: b, p előtt az n m-nek hangzik – pl. különben (nb ~ mb), színpad (np ~ mp)
-
teljes hasonulás: egy msh. teljesen hasonlóvá válik a mellette állóhoz, azonos lesz vele.
Lehet: -írásban jelöletlen – igazság, atyjuk, anyja
- írásban jelölt: -val, -vel, -vá, -vé msh-ra végződő szóhoz járul (bottal, lappal)
-z, sz, s, dz végű igékhez j-vel kezdődő toldalék járul
- ez, az mutató névmás (ezzel, azzal, evvel,avval)
-
összeolvadás: két msh. egy harmadikká olvad össze
-
tsz ~ cc metsz
-
nj ~ nny unja
-
tj ~ tty látja
-
ts ~ ccs mulatság
-
ds ~ cs fáradság
-
dsz ~ cc maradsz
-
dj ~ gy kardja
-
gys ~ ccs nagyság
-
gysz ~ cc egyszer
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
